Bevallom őszintén, egy éve, de még egy fél éve sem gondoltam volna, hogy egyszer a gyapjú pelenkakülső lesz a bejegyzésem tárgya! Változnak az idők :)
Több, mint 12 hónap mosható pelenkázás után már úgy gondolom, hogy kb. 3 nagyobb periódusra bontható ez az időszak, amikor eltérő fajtájú és teherbírású pelenkára van szükségünk.
Most, a véleményem szerinti utolsó (3.) periódusban a nagy nedvszívó és nedvességmegtartó képességgel bíró textilpelenkákra van szükség, mivel Blanka 14 hós és egyszerre nagyobb mennyiséget pisil. Emiatt a nadrágpelenka és a vízzáró külső a legkedveltebb kombinációnk k. 2-3 hónapja. Vízzáró külsőnek eddig a PUL (poliuretán) bevonatos pelenkakülsőket használtuk, ám amióta szinte felnőtt étrenden él a lányka, szagosabb lett a vizelete is.
Ebből pedig az következett, hogy szinte minden használat után nemcsak a nedvszívó egységet, hanem a külsőt is mosni kellett, bár nem koszosodott el, csupán teljesen pisiszagú lett. Így azonban hirtelen kevés lett a meglévő PUL külső készlet, ami addig elegendő volt.
Egyik barátnőm kislányán egy gyönyörű „Úri bugyit” láttam és akkor belém csapott a felfedezés: gyapjú kell nekünk!! Hogy miért? Mert a gyapjú szellőzik, nem ázik, így nem szívja fel a pisit azaz mosni is ritkábban kell. Igaz, a lanolinozás kicsit rémisztett, de mint pelusárusnak, kötelességemnek éreztem kipróbálni ezt a megoldást is.
Így hát lett egy csodaszép, 100% merinói fonalból kötött gyapink, amit lanolinoztam és teszteltem 1-2, majd 3-4 órára és aztán éjszakára is.
Nem hittem el, de igaz: a baba nem pisiszagú, nem nedves a ruhája, nem nedves a pelenkakülső! Pihepuha, gyönyörű, természetes anyag van rajta, nem szúr, nem irritál, nem szorítja el és nem sérti fel tépőzárjával.
Azóta lett még gyapikülsőnk és azt hiszem lesz még, összesen 3 db-bal fogunk operálni – bőven elég, hiszen csak akkor kell mosni, ha kakis lesz. Ilyenkor szigorúan max. 30 fokon mosom gépben, majd újra lanolinozom.
Írtam, hogy nekem a lanolinozási művelet nagyon macerásnak tűnt, ezért is halogattam eddig a gyapizást (bár mindenki, aki próbálta, elismeréssel szólt erről a megoldásról). Íme a tudnivalók és a menete:
A lanolin tulajdonképpen tisztított gyapjúzsír, pontosabban a juh verejtéke, és már az ókorban használták. Különféle kenőcsöknek újabban használt alapanyaga, melyet először Liebreich állított elő 1885. a gyapjú zsiradékából. A lanolin sárgásfehér színű, csaknem szagtalan, 40°on megolvadó zsírszerű test, mely 25% vizet tartalmaz és éterben meg kloroformban semleges kémhatású zavaros folyadékká oldódik. Vízfürdőn addig melegítve, míg a hozzá keveredett víz teljesen elillan belőle, tiszta, a kihűléskor méz sárga színű tömeggé lesz. A lanolinból szépítőszerek is készülnek, mivel kiváló kiszáradást megelőző és hidratáló anyag a száraz bőrre (pl. Baba Lanolinos termékek). Nem is gondolnánk, hogy még rágógumi és D3 vitamin gyártásánál is felhasználják.
Itthon legolcsóbban az olyan patikákban, gyógyszertárakban lehet hozzájutni, amelyek kevernek krémeket. Dekára lehet venni, 10 deka kb. 3-4 alkalomra elegendő, ekkora mennyiség ára kb. 1600 Ft (2011-ben).
Webáruházakban lehet szebb csomagolású lanolinokat kapni, sajnos ezekről nincs információm, hogy teljesítenek, mivel ez a patikai megoldás bevállt, nem próbálkoztam tovább. Akinek van infója, esetleg adhatna tanácsot, mit érdemes megvenni és mit nem ezek közül, mert egy külföldön lakozó barátnőmnek jól jönne)
(hűha, most meg mi került rám..?)
Lanolinozás menete: a gyapit kifordítjuk, előveszünk egy akkora műanyag tálat, mint ő maga és annyi vizet töltünk bele, amennyi véleményünk szerint éppen el fogja lepni a gyapit.
Én forró vizet szoktam önteni bele (de legalább ugye 40 fokosat), hogy a diónyi lanolin, amit beleteszek, hamarabb oldódjon. Egy csepp mosogatószer vagy sampon még jobban segít az oldódásban.
Amikor teljesen feloldódott az anyag és langyosra hűlt a víz, beletehetjük a kifordított gyapinkat. Belenyomkodjuk, megfordítjuk és így hagyjuk fürdeni. Kétóránként érdemes megfordítani a kb. 12 órás áztatás alatt. Praktikus reggel kezdenünk, így estére bevonja az anyagot a lanolin és kivehetjük a tálból.
Az idő leteltével kivesszük, kinyomkodjuk belőle a vizet, érdemes egy törölközőbe csavarva felszívatni belőle a vizet.
Száradása meglehetősen hosszú, 2-3 nap, a hőmérséklet függvényében. Forró helyre, mondanom sem kell, tilos rakni, mert egyből összekapja a szálakat!!
Ha megszáradt, csavarjuk egy tetrapelenkába, hogy a ragadós réteg megszűnjön, ne a body-ra kerüljön. Kifordítjuk és irány a babafenék – vagyis a nadrágpelus!
Őszintén ajánlom mindenkinek a gyapizást, mert a lanolinozást követően (ami egyébként nem melós) igazán semmi munka vele, meghálálja a kezelést!
Tippek még: a lanolint egy nem használatos kanállal merjük ki a tégelyből a vízbe, a lanolint ne fogdossuk sokat, mert az ujjunkra tapad, amit persze le lehet szedni még samponnal meg szárazon anyaggal is, de kicsit ragaszkodó - viszont nagyon szépen hidratálja a kezet :D
Tarka-barka gyapjú pelenkakülsőink Magyarországon készülnek, kiváló minőségű gyapjúból.
